4.rész

A randi után haza indultam. Amikor beléptem a házba megcsapott az alkohol szag. Rájöttem, hogy az apám megint ivott. Ki jött a konyhából.
-Te meg hogy-hogy így vagy öltözve? kérdezte üvöltve.
-Talán mert nekem rendes életem van és egy fiúval randiztam! ordítottam én is vele.
-Na most álljunk meg! Te még csak 17 éves vagy és nem engedem meg, hogy így beszélj velem! mondta még mindig kiabálva.
Felfutottam a lépcsőn és láttam, hogy anya ott kuporog az egyik sarokba sírva.
-Anya! Minden rendben? kérdeztem aggódva.
-Persze kincsem! mondta a lágy hangján.
Megfogtam a kezét és be vittem a szobámba. Leültünk az ágyra és mindent el mesélt.
-Ja szóval ezért ivott annyit! De azért mert kirúgták nem kellene ennyit innia. magyaráztam értetlenül.
A gondolkodásomat a telefonom zavarta meg. Ash nevét láttam a kijelzőn. Nem volt kedven felvenni ezért kinyomtam. De nagyon megbántam, de az apám miatt nem tehetem, hogy most beszéljek vele. Ekkor benyitott az ajtómon apa. Lekevert nekem is egy pofont és anyának is egyet. Én sírva lefutottam a lépcsőn és onnan pedig ki a házunkból. Nem sokára pedig megint csörgött a telefonom most felvettem.
-Szia! szóltam bele szipogva.
-Szia! Baj van? kérdezte aggódva Ash.
Igaz nem láttam, de gondoltam, hogy nagyon ideges.
-10 perc múlva találkozunk a parkba és ott mindent elmondok. tettem le a készüléket.
Elmentem a parkba és leültem egy padra. Pontosan megjött Ash is. Amikor meglátta, hogy semmi bajom elmosolyodott.

Pedig volt bajom lelkileg. Amikor közelebb jött megöleltem és sírni kezdtem.
-Semmi baj! Már itt vagyok! simogatta a hátam. 
Jó érzés volt tudni, hogy ő mindig ott van mellettem és vigyáz rám. Ő az egyetlen egy ember akiben bízhatok.


Sziasztok! Ez lenne a negyedik rész! Remélem tetszik! ♥