33.rész

(zene)
Ahogy megtudtam, hogy babánk lesz felhívtam anyát. Tudtam, hogy nagy galiba lesz belőle, de nem nagyon tudott érdekelni. 
-Szia kicsim!-szólt bele anya.
-Szia!-mondtam kicsit unottan.
-Miért hívtál?-viszonozta a hangnemem.
-Csak azt akartam mondani, hogy kisbabám lesz Ash-től!-mondtam ki gyorsan.
Nagyon féltem a reakciójától. 
-Micsoda?-kiabált.
-Igen jól hallottad!-mondtam gúnyosan.
Egy percig kínos csend lett köztünk. Utána pedig anya megszólalt:
-Jó akkor jó gyermek nevelést!-tette le.
Én pedig lesokkolva fogtam a telefonomat. El sem hiszem, hogy a saját anyám csak így leráz. Ez így nagyon nem fair. Eltettem a telefonomat és elmentem kicsit sétálni. Sydney nagyon szép város. Ahogy nézelődtem egyszer csak két kart éreztem a derekamon. Felsikítottam és hát meghallottam Ash édes kuncogását.
-Jó érzés ijesztgetni?-fordultam felé.
-Tökéletes!-csókolt meg.
Esküszöm nem tudok rá haragudni. Még is csak a gyermekem apja.