36.rész

(zene)
Ma vihetjük haza Daniel-t. Már most olyan mint az apukája. A kezembe vettem és így vártuk Ash-t.
-Sziasztok!-lépett be az ajtón.
-Helló!-dédelgettem Daniel-t.
Oda jött hozzánk és egy csókot nyomott az ajkaimra. Aztán a kezébe vette Daniel-t. Olyan jól áll a kezébe a gyerek. Nyomott egy puszit az arcára.

Én mosolyogva néztem őket. Ezt Ash is észre vette és leült mellém kezébe a fiúnkkal.
-Szeretlek titeket!-csókolt meg.
-Mi is téged!-mondtam miután az ajkaink elváltak.
Mindennél jobban szeretem őket hiszen ők a családom. A pillanatot a telefonom csörgése zavarta meg. Kicsit félre vonultam és felvettem.
-Igen?-szóltam bele a készülékbe.
-Szia kislányom!-köszönt anya.
-Mit szeretnél?-kérdeztem kicsit sem kedvesen.
-Csak jó egészséget szerettem volna kívánni a kicsinek és neked és persze Ashton-nak!-mondta egy szuszra.
-Köszönjük! Szia!-tettem le a telefont.
Mikor megfordultam Ash-el találtam szembe magam. Összekulcsolta az ujjainkat és így mentünk haza felé. Mikor haza értünk Daniel már nagyba aludt ezért felvittem a szobájába. 
-Szép álmokat!-nyomtam egy puszit az arcára.
Aztán pedig kimentem a szobájából egyenesen le Ash-hez.